Miért isszuk tejjel a kávét?
Minden nemzet kávézási kultúrája eltérő, sőt nemzeten belül is lehetne különböző szokások, trendek. Ez megnyilvánulhat abban, hogy milyen eredetű kávébabot vagy milyen pörkölésű kávét isznak, de fontos különbség van a fogyasztást tekintve abban is, hogyan viszonyulnak a tejhez.
Magyarországon inkább jellemző, hogy erős, feketével kezdjük a napot, majd ahogy telik az idő, gyakrabban keverjük fel tejjel: például nálunk ebéd után fogy a legtöbb cappuccinó. A Lavazza kávé hazájában, Olaszországban ez épp ellenkezőleg figyelhető meg: a cappuccinó nálunk kategorikusan reggeli ital és ebéd után dobnak be egy presszó kávét.
Felmérések szerint, a világon a kávéfogyasztók több mint 60%-a tesz valamilyen tejszármazékot a kávéjába. Nálunk, magyaroknál ez felülreprezentáltan jelenik meg, hazánkban a kávéfogyasztók több mint 80%-a húzza fel a kávéját tejjel, tejszínnel vagy akár tejporral. Itthon a presszó kávé, a latte és a cappuccinó a legnépszerűbb kávéfajták.
Miért olyan felkapott itthon a tejjel dúsított kávé?
A tejjel felhúzott kávé népszerűségének egyik fő oka a történelembe nyúlik vissza. A magyar emberek kávézási kultúrájára a legnagyobb hatást a bécsi és olasz kávék gyakorolták. Mindkettő ország előszeretettel fogyaszt tejes bázisú kávét. A másik ok, hogy korábban nem volt jellemző, hogy minőségi kávéhoz jussanak a magyar emberek, leszámítva az elit réteget. A nem minőségi kávé gyakran zaccos, keserű és kellemetlen utóízű, amit csitítani lehet tejjel. Szintén indok lehet a kávé tejjel való fogyasztására, hogy desszertnek is megállja a helyét, hiszen édeskés és telít. A kávé kategóriába duzzogva sorolható élelmiszerláncok előre gyártott tejes- és jegeskávéi is mind tejjel- vagy tejszármazékkal vannak felhúzva.
Ha mi is szeretjük a tejjel készített különböző kávéspecialitásokat, akkor a Lavazza friss tejet használó gépét nekünk találták ki.
Mikor itták először tejjel a kávét?
A legelső tejes kávét a feljegyzések szerint Johan Nieuhof holland utazó fogyasztotta 1660 körül. Akkoriban a teában már jól működött a tej, így azt gondolta próbát tesz a kávéval is. Az 1700-as évek derekán Franciaországban és Németországban is kezdett elterjedni a tejes kávé fogyasztása, szokásainkhoz hasonlóan szintén a reggeli mellé.
A cappuccinó neve Bécsből származik: a kapucinus barátok csuhájáról elnevezett kapucíner után. Olaszországban ez a név és fogyasztási forma csak jóval később, az 1930-as években vált népszerűvé, mikor a kávéfőző presszógépek teret nyertek a közfogyasztásban. Nem is ugyanaz a két ital! A bécsi kapucíner tejszínhabbal, míg az eredeti olasz cappuccino tejhabbal az igazi.
A tejeskávé, vagyis latte jóval később hódította meg a világot: az 1950-es években Amerikában ütötte fel a fejét. A latte népszerűsége annak volt köszönhető, hogy az amerikai kávéfogyasztók nem bírták az erős, európai kávét, de még az olasz cappuccinót sem, és mindig több és több tejet kértek bele extrának.
Hideg vagy meleg tejjel édesebb?
A kávé és a tej, cukor nélkül is édes, hiszen már egy kevés tej is elveszi a kávé eredetileg savas, kesernyés ízvilágát.
A meleg tejet édesebbnek érezzük, így a meleg tejes kávét is, de ez csak egy érzékszervi tréfa, ugyanis az emberi nyelv így működik, hogy a melegebbet édesebbnek érzékeli. Ha ugyanezt a példát megvizsgáljuk kólával: egy szobahőmérsékletű kólát sokkal édesebbnek fogunk érezni, mint egy hűtőből kivett, vagy jégre töltött kólát, pedig az alapanyagok fixen ugyanazok.
Otthoni fogyasztásra a boltok polcain általában 1,5%-2,8%-os tejet találhatunk. A magasabb fehérje- és zsírtartalmú tejek édesebb ízt kölcsönöznek a tejeskávénak, nem véletlen, hogy a barista tejek, vagyis azok a tejek, amikkel kávézóban dolgoznak 3,6%-tól akár 5%-ig is terjedhetnek. A magasabb fehérjetartalmú tej a habosításhoz is jobb alapanyag.
A laktózmentes tej édesebb, hiszen a laktózmentes tej kialakítása során a laktózt alkotórészeire bontják, melyek a glükóz és galaktóz.
Következő bejegyzésünkben bemutatjuk mi a helyzet a növényi tejekkel!
