Napjainkban, hogy munka közben kávészünetet tartunk, szinte a leghétköznapibb dolog. Gyakrabban kávézunk munkaidőben, mint otthon, sőt sokan már nem is otthon isszák az első kávét, hanem a munkahelyen. Nem csoda, hiszen a munkahelyek egyre jobban törekednek arra, hogy minőségi, kiemelkedően finom kávét biztosítsanak dolgozóik számára. A kávé mára a mindennapjaink része, és nem is gondolunk bele abba, hogy milyen komoly történelmi múltja van. Mielőtt Európát meghódította volna a kávé, előtte a Közel-Keleten vált népszerűvé. Károsnak vélt hatásai miatt az Oszmán Török Birodalomban szultánok és vallási vezetők összefogásával majdnem betiltásra került, és akkor nem jöhetett volna hozzánk Európába sem, ez az imádnivaló szokás. Kísérjük végig a kávé rendkívül izgalmas, rögös és kalandos történelmi útját a Közel-Keletről.

Az Ördög által megszállt kecskék

Több legenda is ránk maradt a történelem során a kávézás feltalálásáról. Az egyik legismertebb szerint egy kecskepásztor, akit Kaldinak hívtak, Etiópiában, Krisztus előtt 300 körül arra lett figyelmes, hogy a kecskéit megszállta az Ördög. Ez abban nyilvánult meg, hogy a kecskék a megszokottnál sokkal hangosabban mekegtek, fáradhatatlanul ugráltak, szaladtak, és semmi jelét nem mutatták a kimerültségnek. Kaldi azonnal a kolostorba szaladt, és a szerzetesekhez fordult tanácsért, hogy mit tehet az Ördög által megszállt kecskékkel. A szerzetesek rájöttek, hogy a kecskék egy bizonyos piros bogyót legeltek le. Ők is próbára tették a különleges szert, lefőzve fogyasztottak, és hatására az egész estés imákat és hajnalig tartó virrasztásokat tudtak tartani.

A 40 asszony meghódításához szükséges erő

Egy valláshoz még inkább köthető legenda szerint Allah prófétája, Mohamed betegségben szenvedett, mikor Gábriel Arkangyal megjelent, és átnyújtotta a kávét számára, mint gyógyírt. Mohamed a kávé elfogyasztása után 40 férfi erejével bírt, és meghódított 40 asszonyt. Történészek szerint ez a monda segítette elő az iszlám hívők között a kávé népszerűségének elterjedését.

A száműzött szent

A harmadik legismertebb eredettörténet szerint Omár dervis betegeket gyógyított. A dervisek a muzulmán vallás képviselői, a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben éltek. Omár Mokkában (Mocha) élt és gyógyított, mikor az uralkodó tudomására jutott, hogy csodákat tesz a rászorulókkal, és a szintén betegeskedő lányához hívta segítségül. Omár meggyógyította az uralkodó lányát, és mikor az uralkodó megkérdezte Omárt, mit kér cserébe, a férfi a lánya kezét kérte. Az uralkodó ezen mélységesen felháborodott, és száműzte Mokkából. Omárt a száműzetés után az éhhalál fenyegette, de megjelent számára Isten, aki egy piros bogyós bokorhoz vezette. Miután Omár csipegetett a bogyókból azonnal életerőre kapott. A bogyóból italt főzött, az italt pedig a környékbeliek körében is hamar népszerűvé vált. Sikerének híre visszajutott Mokkáig, és újra beengedték a városba. Eredményeinek és gyógyításainak köszönhetően vallási vezetővé, végül szentté avatták.

Az igazság a legendák mögött

Bármelyik legendával is szimpatizálunk, egy valamit a történelem biztosan igazolhat: a kávécserje eredetileg Etiópiában volt őshonos, és a 15. században érkezett a jemeni monostorokba. Az első legendából valóban igaz, hogy a kávécserjét lefőzve, a dervisek, az éjszakába nyúló imádságokhoz használták, és ez segítette a virrasztásukat.

Az iszlám bor

Az 1500-as években, az akkori szultán elfoglalta Egyiptomot, így a kávé és a kávézás szokása elkerült a muzulmán gyarmatokra is. 1554-ben nyílt meg az első kávéház Isztambulban, innen gomba módjára terjedtek a kávéházak. Az iszlám vallásúak körében különösen népszerű volt ez az ital, és az „iszlám bornak” hívták. Nemcsak a kávé fogyasztása, de a fogyasztási szokások, a kellékek és a kultúra is a Közel-Keletről ered. Akkoriban egy emberöltő alatt 1520 és 1595 között több mint 600 kávéház nyílt.

Gondoltad volna, hogy a régi kávéházakban hétköznapi volt a drogfogyasztás? Tudtad, hogy 4 szultán is törvénybe foglalta a kávéházak betiltását és majdnem 150 évig a borbélyházakkal kezelték a kávéházakat egy szinten? Sőt, a kávéellenesek azt állították, hogy a kávézás aranyeret és leprát okozhat. Izgalmas, ugye? Folytasd velünk a kalandozást egy kávé mellett a Közel-Keleten!

Az utcától a pompáig

Az Oszmán Török Birodalomban, az 1500-as évek végére háromféle kávéháztípus volt jellemző. A puritán és szolid, legkisebb méretben előforduló főzőbódé volt az első kategória, amivel piacokon vagy forgalmasabb üzlethelyiségek mellett találkozhattunk. Ezt tartotta frissen és üdén az árusokat és a vevőket. A második fajta volt a legelterjedtebb a birodalomban: ezek szinte a ’cafe to go’ elődje volt, ugyanis nemcsak a kávéház vendégeit, de a közeli környezetet is kiszolgálták, elvitelre és házhoz is vittek kávét. Mutatós, pompás külsejű kávéházakból állt a harmadik nagy csoport.
Ezek a város központi részén, a legforgalmasabb helyeken épültek fel. A finom kávék mellett a kényelmi igényeket is kiszolgálták. Tágasak voltak a belső terek, saját kerttel vagy akár parkkal is rendelkeztek, és rendkívül kényelmes ülőhelyeket biztosítottak, akár több órás kikapcsolódásra. Ezek gyakran egylégterű helyiségek voltak, egy nagy hatalmas térben helyezkedett el minden bútor és vendég, a kávéfőzéshez kellő eszközök pedig a terem sarkaiban voltak. Köszönhetően három fő típusnak a társadalom minden tagjához elérhetett a kávé, a szegényebb rétegektől egészen a leggazdagabbakig. A leggyakoribb látogatók és rendszeres fogyasztók azonban mégis az elit réteg képviselői maradtak. Ők voltak a török írni-olvasni tudok, irodalmárok, tudósok, tanárok, bírók. Kávézás közben élték a szociális életüket, megvitatták a társadalmat érintő kérdéseket és a politikát. A kávéház tulajdonosok pedig igyekeztek mindennel a kedvükbe járni, ezért gyakran különleges programokkal szórakoztattak őket pl. zenészeket, mesemondókat hívtak vendégül, bábjátékosokat fogadtak vagy történeteket olvastattak fel.

Kávé és a kábítószerek

Ahogy egyre inkább elterjedt a kávézás szokása, hamar összemosódott a kikapcsolódás egyéb formáival, ahol már a törvénytelenség is felütötte a fejét. Nemcsak az ártalmatlan kávézni és szórakozni vágyók jártak kávéházakba, de szokássá vált, hogy a kávézás mellett ópiummal, hasissal töltött vízipipát szívtak vagy egyéb drogokat fogyasztottak. Voltak olyan kávéházak, amik hamar speciálisan ezen igények kiszolgálására szakosodtak, és ennek okán hamar lecsúszott vendégeket fogadtak, egyre igénytelenebb környezetben.

A tehetetlen tiltások

A vallási tekintélyek és a szultáni udvar körébe gyorsan eljutott a hír, akik nem nézték jó szemmel a fenti tevékenységeket, éppen ezért az akkori szultán komoly szigorral vetett véget a dorbézolásoknak. Parancsot adott az összes kávéház bezárására. Becsukatta a bordélyházakat és a bortermeléseket is. A törvény megvalósítása nem volt túl eredményes, ugyanis az őt követő szultánnak ismét be kellett tiltania a kávéházakat. Azért volt nehéz a tiltás érvényesítése, mert ellenállás nemcsak az alsóbb rétegekből érkezett, hanem a török szellemi élet vezetői és a kávéházak tulajdonosai sem kívánták bezárni a minőségi, „ártatlan” kávéházukat. Az első tiltási határozat után még 150 évvel később is erőteljes tiltásokat vezettek be, ekkorra már mellé vették a dohányzás és az alkoholfogyasztás tilalmát is. A törvény betartását járőrökkel ellenőriztették, sőt civil álruhás rendőröket is bevetettek.

A megtisztulás Mekkája

A megoldást az hozta, hogy mind az akkorra már negyedik trónon lévő szultán, és mind az értelmiségiek belátták, hogy transzparensen ketté kell választani a kávéfogyasztást az egyéb káros szenvedélyektől. Ez számunkra kézenfekvő lehet, de komoly volt a „kételkedők csoportja”, akik szerint, a kávé igen is káros, és ha valaki sok kávét iszik, akkor melankóliában fog szenvedni, aranyere lesz, elkapja a leprát és csökkenni fognak a vágyai. Ezeket természetesen a 17. században már cáfolni tudta a tudomány is. A kávéházak újranyitása mellett végül nem is vallási- vagy törvényhozási, hanem gazdasági érvek szóltak. Az Oszmán Birodalmat komoly gazdasági válság sújtotta, és minden bevételre szüksége volt ahhoz, hogy az állam, a működést fent tudja tartani, így a népszerű produktumokra, mint a kávéra és az alkoholra vámot vetettek ki tiltás helyett, ezzel segítve a költségvetést. Mikor a kávé eljutott a Lavazza hazájába, Olaszországba, addigra a kávé már újra szabadon terjedhetett az egész Közel-Keleten és Európában is.

Mikor megkérdezzük fogyasztóinkat, hogy mit szeretnek a legjobban a Lavazzában, az egyik leggyakoribb visszajelzés a tökéletes minőség, az autentikus olasz ízvilág mellett a szinte harapható crema. Szeretnénk most bemutatni pontosan mi is az igazán jó crema titka.

A crema nem hab a kávé tetején, hanem a kávé kréme.

Az olaszok a kezdő kávéfogyasztó számára úgy tanítják, hogy akkor találkozol igazán jó eszpresszó kávéval, ha a frissen lefőzött eszpresszó tetejére egy kanál cukrot teszel, és a tetején lévő krém, a cukrot megtartja, így az nem süllyed el. A kávézás során persze egyre kevesebben használnak cukrot, ami jót is tesz az egészségnek, de akkor, hogy is tesztelhetnék le a crema minőségét?
Biztosak lehetünk benne, ha kávéfőzés után a kávé tetején vöröses barna árnyalatban tündöklő, vastag cremat kapunk, akkor minőségi kávét fogyasztunk. Hogyan jön létre és miért nem lehet ezt hagyományos kávéfőzővel elérni ezt a finom csodát?

Nem minden hab, ami annak látszik

Bár rendkívül hasonlít a habra, a kávé tetején lévő krémes réteg valójában nem hab, hiszen nem tejből, tejszínből, hanem kizárólag kávéból keletkezik, és csak valóban jó minőségben tudjuk létrehozni. Ehhez hozzájárul a kávéfőző gép minősége, a víz hőmérséklete, a víznyomás és a kávébabok minősége is.

Van, amiből sosem lesz crema

Az otthoni, régről jól ismert kotyogós kávéfőzővel cremat nem tudunk létrehozni, mert a kotyogós alacsony nyomással működik, így nem tudja kinyomni magából a crema megjelenéséhez szükséges erőt.

Crema, az eszpresszó koronája

Cremával csak a presszó kávén találkozhatunk. Születéséhez frissen pörkölt kávészemekre, magasnyomású kávéfőző gépre és 92-95 fok körüli forró vízre kell bíznunk magunkat és a kávészemeket. A tűzforró magasnyomású víz képes kioldani a kávé szén-dioxid tartalmát, így jön létre a crema.

Ízek és aromák

A frissen pörkölt kávé valójában szén-dioxidban gazdag, ami szintén hozzájárul az ízek és az aromák intenzívebb megjelenéséhez. Abban az esetben, ha édesnek találjuk a cremat, nem tévedünk sokat ugyanis a magas hőmérséklet, valamint nyomás a kávéban lévő természetes cukrok bizonyos hányadát karamellizálja és ez is hozzájárul a crema létrejöttéhez és ízéhez. Ha külön megkóstoljuk a cremat, a kávé teljes íze és aromája azonnal a szánkban érződik. Egyszerre jelenik meg benne a kávé minden tulajdonsága, ásványi anyag tartalma, zsírossága, fehérjéi és szénhidrátjai.

A crema, mint egy évgyűrű

A kávé crema elárulja nekünk a pörkölés idejét. Az is kiolvasható mennyire frissen pörkölt kávét tartunk a kezünkben. Minél frissebb pörkölésű egy kávé, annál több széndioxid tud felszabadulni, így a crema is annál magasabb lesz a kávé tetején, ízre pedig annál savanykásabb.

Lavazza tipp: minél öregebb kávészemeket használunk otthon vagy a munkahelyen, annál inkább érdemes egyre finomabb fokozatra állítani az őrlést. Így jobban kihozható az idősebb kávészemekből a még bennünk maradt íz és aroma.

A tökéletes hőmérséklet

Az igazán jó kávé kényes. Nagyon sok tényező szükséges a tökéletes kávéhoz, így a tökéletes cremahoz is. Amennyiben alacsony, 90 foknál kisebb hőmérsékleten készítjük el az eszpresszó kávét, úgy kevesebb crema lesz a kávé tetején, és annál vizesebb is lesz az íze. Ilyenkor sokkal világosabb a színe, szinte szőkésbarna. Akkor pedig, ha 95 fokot meghaladó vízzel főzünk, és túl sokáig, vagyis az előírt 30 másodpercnél tovább főzzük, akkor savas, kesernyés anyagok kezdik el uralni az italt, a crema pedig égett ízt éreztet, a színe ekkor szinte feketés, mint a kávét teste.

Milyen magasságokba szökik?

Ideális esetben a crema a kávé koronájaként szolgál, és legalább 2-5 milliméteres magasságban csúcsosodik. Az igazán profi kávé szakértők már a crema állagából megtudják állapítani milyen kávéval van dolguk. A crema a presszós poharat vagy csészét teljesen beteríti, a belső oldalán enyhén megkapaszkodik, és akár fogyasztás után is nyomokban ott marad.

Ismerd meg közelebbről Emilio Lavazzát: Az üzletembert, aki vérbeli marketingesként a családi vállalkozását globális márkává transzformálta

Emilio Lavazzát a legtöbb olasz csak “Mr Espresso” néven ismerte akkoriban. Életének több mint 50 évében kőkemény munkával sikerre vitte a családi vállalkozást. Javarészt neki köszönhető, hogy Lavazza mára a világ egyik legnagyobb pörkölője. Az olasz kávépiac csaknem fele az övék, kétezernél is több alkalmazottjuk van világszerte és 90 országban együttesen, több mint 1 milliárd font bevételt generálnak évente.

Emilio Lavazza 1955-ben csatlakozott a Luigi nagyapja által 1895-ben alapított Lavazza vállalathoz. Még ugyanebben az évben apja, Beppe és nagybátyja, Pericle megvásárolt egy új Lavazza gyárat a torinói Corso Novara-ban, amely ma is a cég központja. Kezdetben a Lavazza csupán a Torino környéki kávézókba és éttermekbe szállított, majd az lett a céljuk, hogy egész Észak-Olaszországban erős kapcsolatrendszert építsenek ki, amit új gyár kiszolgálhat. Ezt persze Emilio bőven túlteljesítette.

Az ötvenes évek vége Olaszországban a virágzás éve volt. Emilio Lavazza imádta a marketinget, így ösztönös reklámlelkesedése arra sarkallta, hogy bemutassa édesapját Armando Testának is. Armando Testa a háború utáni Olaszország első nagy reklámügynökségét hozta létre, mely máig világhírű. Ebből az együttműködésből országos plakátkampány indult, mely lehetővé tette a Lavazza cég világszintű megismerését. Ez a sikeres kooperáció megerősítette a Lavazza család a és Testa közötti kapcsolatot, amely azóta is gyümölcsözik.
A reklámozás és reklámszakma virágzását éltük, és Emilio mindezt fantasztikusan kihasználta. Ebben az időben volt az olasz állami tévé legnépszerűbb műsora a Carosello. Az adás minden nap a képernyők elé szögezte az olasz családokat, hiszen vendégei között olyan sztárokat sorakoztatott fel, mint Frank Sinatra. De nem csak ez adta a Carosello című műsor sikerét. Népszerű titka, hogy a benne szereplő karakterek nem hagyományos hősök és mitológiai alakok voltak, hanem hétköznapi esendő karakterek, akik pont az aktuális nehézségeikkel együtt is képesek voltak beilleszkedni. A műsor karakterei között szerepelt Paulista nevű brazil Caballero és barátnője, Carmencita, Emilio Lavazza is Testa ötlete nyomán.
A reklámstratégia lényege volt, hogy egy Paulista nevű kávét reklámoztak, amely márka szándékosan nem kapcsolódott a Lavazza névhez, viszont ugyan úgy, ahogy a Lavazzánál nyomás alatt vákuumcsomagolású kávékat értékesített. A cél, hogy új üzleteket tudjanak magukénak a Lavazza kialakult ügyfélkörén túl. A Paulista márka személyes siker volt Emilio Lavazza számára. Emilio egy ideig Brazíliába költözött, hogy felkészülhessen a bevezetésére, ugyanis a Paulista márka pusztán brazil keverék volt.

1971-ben, édesapja halála után Emilio Lavazza a vállalat vezérigazgatója lett, a vállalat beszerzési részlegének élére állt, és egy évtizeden keresztül bejárta a világ kávébabtermelő országait. Személyes kedvence továbbra is a Brazíliából származó kávé volt. Folyékonyan beszélt portugálul, franciául és angolul.

1982-ben célul tűzte ki a vállalat nemzetközi terjeszkedését, melynek keretén belül irodákat nyitott Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Svájcban, és ismét díjnyertes hirdetési kampányokat kezdeményezett, többek között Luciano Pavarotti és Monica Vitti színésznő bevonásával. A vállalatot a technológia élvonalában tartotta, 1957-ben bevezette a gravitációs takarmány-feldolgozást, az 1960-as években számítógépes piacvezérlést, 1961-ben vákuumcsomagolást és az egyszer használatos kávékapszulákat, valamint a későbbi években a pörkölés és az árusítás egyéb technikai újításait.

Energikusan építette ki és tartotta fenn a Lavazza kapcsolatait Olaszország más történelmi kávéházaival és kávézóival. A Lavazza designt és kommunikációt is ezek alapján formálták: tradíció és modernitás. Az ikonikus logót, a kávéscsészéket, az edényeket és minden kiegészítőt népszerű tervezőkkel álmodta meg.

Biztos minden kávé imádó fejében megfordult már a gondolat, hogy otthon ültessen kávécserjéket. Ez egy komoly kihívás, nem is gyakran olvashatunk róla. Most bemutatjuk, hogyan valósítható meg az álom!

A kávé növény vonzó cserepes beltéri növény is lehet. Az Etiópiában őshonos kávénövény (Arabica) tavasszal apró fehér virágokkal virágzik, majd apró bogyókat visel, amelyek fokozatosan zöldről feketés hüvelyre sötétednek. E gyümölcsök mindegyike két magot tartalmaz, amelyek végül a kávéfőzéshez használt kávébabokká válnak.

Fontos tudni, hogy a magvakon kívül minden növényi rész mérgező az emberre és az állatokra is!

A boltban vásárolt babból nem lehet kávénövényeket termeszteni. Ezeket kezelték és pörkölték, és nem fognak kihajtani. Annak ellenére, hogy a kávénövények erőteljesen teremnek, általában néhány évbe telik, mire a növény virágozni kezd és azt követően gyümölcsöt hoz.

Két lehetőségünk is van: nevelhetünk kávécserjét, mint dísznövényt, és nevelhetünk kávécserjét kávéfogyasztás céljából. Utóbbihoz igen sok türelem szükséges, ugyanis, ha azt szeretnénk elérni, hogy saját kávégyümölcsből szürcsöljük a kávét, amit otthon neveltünk fel, magunk pörköltük, ahhoz bizony legalább 3-5 év szükséges.

Vágjunk neki a feladatnak!

Első lépésként ki kell választani, hogy a rengeteg fajta kávéból melyiket neveljük.

A Kávé nemzetségben több mint 120 növényfaj található, az arabica a globális kávétermelés nagy részét teszi ki. E nemzetség főbb növényei:

Coffea arabica ‘Nana’
Ez egy törpe fajta, amely csak 30cm magasra nő, így ideális beltéri termesztéshez.

Coffea canephora
Általában robusta kávé néven ismert, ez a faj a Szaharától délre eső Afrikából származik. Növényei robusztusak; a kávébab azonban kevésbé kedvelt, mert erősebb, keményebb ízű, mint az arabica.

Coffea liberica
Ez a faj Közép- és Nyugat -Afrikában őshonos, először Libériában fedezték fel. Nagy gyümölcsöket termel, amelyek koffeintartalma magasabb, mint az arabica babé, de alacsonyabb, mint a robusta babé.

Psychotria nervosa
Egy független faj, Dél-Floridában vad kávé és termesztik is, mint a táj növény.

Cikkünkben a továbbiakban az Arabica fajtával általánosságban fogunk foglalkozni az egyszerűség kedvéért. A kávé nevelését háromféle módon is elkezdhetjük. Az egyik, hogy magról szaporítjuk, a másik, hogy már levágott hajtást ültetünk el dugványként, avagy kész cserjével is dolgozhatunk a kertészetből. Ha kész cserjét vásároltál, akkor egyszerű a dolgod, csak követni kell a fajtának megfelelő nevelési tanácsokat, amit a vásárlás helyén el fognak mondani.

Lavazza tipp: Ha esetleg idén külföldre mész nyaralni, nézz körül, a térség milyen kávékülönlegességekben gazdag, és szerezz be onnan magot, vagy cserjét. Fontos figyelembe venni, hogy a kávé kevés időre tartja meg a csírázóképességét! Akár külföldről hozod haza a magot, vagy cserjét, akár itthon szerzed be gondosan oda kell rá figyelni.

Tehát akkor Arabica…

Botanikai név Coffea arabica
Gyakori név Arab kávé
Növény típusa Örökzöld évelő
Napfény igény Világos, vagy közvetett (szűrt) fény
Talaj típusa Tápanyagdús és nedves
Talaj pH 6,0-6,5 (enyhén savas)
Virágzási idő Tavasszal
Virág színe Fehér
Őshonos terület Etiópia, trópusi Afrika
Toxicitás Mérgező háziállatokra és emberekre

Kávé nevelése dugványról (anyanövényről levágott hajtás elültetése)

Dugványozásnál az anyanövényről levágott hajtásokat tesszük vízbe. A dugvány alsó leveleit vegyük le, kizárólag a felső részén legyen levél. A legjobb alkalom a dugványok vágásra nyár elején van. Válassz egy egyenes hajtást, amely körülbelül 20-25cm hosszú. A levágott dugványt állítsuk esővízbe, vagy más lágy vízbe. (forralt víz, miután kihűlt, vagy pár napig állott víz) A gyökerek megjelenését követően laza, tápanyagdús, jó vízáteresztő földbe ültessük be és a földet tartsuk nedvesen.

Kávé nevelése magról

Ha magról szaporítanád, akkor első lépésként laza, tőzeges földbe tedd a kávécsírát, maximum 1 cm mélyen. A tetejére homokot kell tenni és állandóan nedvesen tartani. Nagyjából 1 hónap elteltével a kávébab kicsi, sovány zöld szárral fog feltörekedni.
További három hónapot követően a kávészem belsejében picike levelek születnek meg. Innentől kezdve folyamatosan erősödik és ledobja magáról korábbi kávébab héjból készült ruháját. Ekkorra már számos levelet felfedezhetünk.

Egy év leforgása alatt kb 20 centit fog nőni az egészséges csemeténk.

Kávé növény gondozása

A legjobb környezet a kávénövények termesztéséhez az, ha utánozzuk a trópusi, közepes magasságú hegyoldal természetes körülményeit: jó vízelvezetésű talaj, magas páratartalom, viszonylag hűvös hőmérséklet és gazdag, enyhén savas talaj szükséges.

Kávénövényeket szabadban is termeszthetsz, ha a körülmények hasonlóak a természetes környezetéhez. Beltérben a kávénövények legjobban az ablak közelében szeretnek lenni, de nem közvetlen napfényben. Ügyelj arra, hogy a növényt ne érje huzat, például a légkondicionáló által fújt hideg levegő. Készülj fel az öntözésre legalább hetente, hogy a talaj nedves maradjon, de a növény ne álljon a vízben.

Fényigény

A kávécserjék inkább a szórt napfényt, mintsem a teljes napsütést kedvelik. Valójában aljnövények (az erdei lombkorona alatt léteznek), és nem virágoznak közvetlen, tűző napfényben. A túl sok közvetlen napsugárzásnak kitett kávé növények levelei barnulnak. Az égető napot nem szereti, így félárnyékban érdemes tartani. Nyáron a szabad ég alatt kifejezetten jól érzi magát, csak ne érje tűző nap, bújtassuk árnyékba! Ha tűző napsütés éri, akkor barnás levelek fognak megjelenni, ilyenkor azonnal árnyékba kell vinni! Ha a levelek száradni kezdenek, akkor a hőség miatt hűvösebb helyre van szüksége.

Talaj

Kávénövényeket ültess gazdag, tőzeg alapú virágföldbe, kiváló vízelvezetéssel. A kávénövények a savas talajt részesítik előnyben, ezért ha a növény nem virágzik, adj hozzá szerves anyagokat, például tőzegmohát a talaj pH-értékének növeléséhez. A kávénövények 4-7 PH -értékű talajban is növekedhetnek, de az ideális PH-tartományhoz a 6-6,5 közelebb van.

Öntözés

Ezek a növények a víz szerelmesei, és rendszeres és bőséges öntözést igényelnek. A talajnak egyenletesen nedvesnek kell maradnia, de nem teljesen átázott. Soha ne hagyd, hogy a talaj teljesen kiszáradjon.

Hőmérséklet és páratartalom

Az optimális átlagos hőmérsékleti tartománya nappal 21-26,5 Celsius, az éjszakai hőmérséklet 19 és 21 Celsius fok között van. A magasabb (melegebb) hőmérséklet felgyorsíthatja a növekedést, de nem ideális a bab termesztéséhez. A gyümölcsöknek lassan, egyenletesen kell érniük.

Ezen túlmenően, mivel ezek a növények természetesen a trópusi hegyek oldalán nőnek, nagyon nedves körülmények között virágoznak, amelyek általában sok esőt és ködöt kapnak. 50% vagy magasabb páratartalom szükséges. Ha a levegő túl száraz, a levél széle barnulni kezdhet. Téli hónapokban is tartsuk legalább 16 fokos szobában, ettől hidegebb helyen sajnos elveszíthetjük.

Tápanyag igény/trágyázás

Gyenge folyékony műtrágyát használj a tenyészidőszak alatt néhány hetente. Télen havonta egyszer. Amennyiben Lavazza kapszulás kávét iszunk a használt kapszulákból a kávézaccot kis mennyiségben hozzáadhatjuk a talajához, ezzel is nagyon jót teszünk neki. Ha azt tapasztaljuk, hogy túl fakók a levelek, akkor az biztos tápanyaghiányra utal.

Cserepezés és átültetés

Minden tavasszal ültesd át a kávé növényt, fokozatosan növelve a cserép méretét. Győződj meg arról, hogy a cserép alján több nyílás is található. Ha akarod, metszheted is a növényt a kívánt méretre. Kissé korlátozhatod a cserépméretet, illetve gyökérmetszést is alkalmazhatsz, hogy kezelhető legyen a növekedése, de ez inkább haladóknak ajánlott technika. Metszésnél figyelni kell rá, hogy a metszőolló le legyen fertőtlenítve.

Kávébab betakarítása

Ismét jelezzük, hogy a növény 3-5 év, míg gyümölcsöt termel, légy türelemmel! 🙂

Amikor a növény gyümölcsei (“cseresznye”) vörösre érnek és kissé lágy tapintásúak lesznek, kézzel szedd le őket a növényről. Válaszd le a belső kávébabot a gyümölcsről úgy, hogy a cseresznyét egy tál vízben pépesíted.

A belsõ bab leválasztása után fektesd dróthálóra, és szárítsd meg, amíg a héja könnyen le nem válik. Ez több napig vagy akár hetekig is eltarthat. A szárított babot most kávédarálóban lehet őrölni, akárcsak a boltban vásárolt babnál, vagy elmélyedhetsz a pörkölés rejtelmeiben is.

Gyakori kártevők, betegségek

A beltéren termesztett kávénövények néha szenvednek a levéltetvek és az atkák fertőzésétől. A fertőzéseket a lehető leghamarabb kezeld, hogy ne terjedjenek át a növény többi részére. Először a legkevésbé mérgező kezelési lehetőséggel kezdd, és csak akkor lépj tovább komolyabb permetszerek felé, ha az első próbálkozások sikertelenek.

Ha szerencsénk volt…

A kávé termesztése nem egyszerű, de ha szerencsénk van, akkor a piros kávécseresznyék vidáman fognak ránk visszamosolyogni. 🙂

1. A kávé igazából gyümölcs.
2. Kutatások igazolják, hogy a rendszeresen kávét fogyasztók tovább élnek.
3. Hogyha kávét iszunk, a kávéban fellelhető antioxidánsoknak köszönhetően boldogsághormon termelődik.
4. Ha kávézás után rögtön vizet iszunk, kevésbé színeződik el a fogunk.
5. Ha a presszó kávéba pár csepp citromot facsarunk, akkor az csillapítja a fejfájást és a másnaposság érzését.
6. A kávé megóv számos betegség ellen, egészségmegőrző hatását számos kutatás bizonyította.
7. A koffein segíti a fogyást, mivel gyorsítja az anyagcserét és nagyobb teljesítőképességre bírja a testet.
8. A koffein a zsírsavak oxidációját is megemeli, ami szintén hozzájárul a súlyvesztéshez.
9. A kávéban található koffein blokkolja az agyunk egyik gátló neurotranszmitterét, amit adenozinnak nevezünk, ennek köszönhetően válunk kávéivás után energikussá.
10. A kávéültetvényeken dolgozó farmerek tekintetében a világon a legtöbbet Kenyában dolgoznak. Itt a munkások a legnaposabb és legdúsabb fákkal borított területeken csaknem 200 kiló kávébabot képesek leszüretelni egyetlen nap alatt. A dobogó második fokán Mexikó, Közép-Amerika és Kolumbia állnak. Itt napi átlagosan 40, de van, hogy 100 kg kávébabot is begyűjtenek. Harmadik a sorban Etiópiai, ahol napi 15-20 kg kávébabot szüretelnek.
11. Történelmi források szerint, a hívő muszlimok kezdetben azért ittak kávét, hogy még több idejük legyen imádkozni.
12. A világon először az 1550-es években nyitottak kávézót, Isztambulban.
13. Európába a legelső kávéház 1624-ben nyitotta meg kapuit Velencében, La Bottega del Caffé néven.
14. Magyarországon, Pestről a legelső történelmi feljegyzés 1714-ből ered. Ebben az évben Cavesieder Blasius (Kávéfőző Balázs) házat vásárolt, kávéház céljából.
15. A művészetben elsőként 1750-ben jelent meg komédia A kávéház (La bottega del caffè) címmel. Szerzője Carlo Goldoni.
16. A minden magyar által jól ismert Pilvax Kávéházat 1848. március 15-e után az év augusztusáig Forradalmi Csarnoknak nevezték.
17. „A kávéház jobb, mint otthon” – szállóige volt Pesten, az 1890-es években. Ebben az időben a magánéletet nagyon szigorúan védték, éppen ezért voltak népszerűek a kávéházak, ahol az élet minden területéről meg tudták osztani a tapasztalataikat egymás között a férfiak.
18. A képzőművészetben is gyakran helyet kapott a kávéház és a kávézás, mint tematika. Festményeket erről a legnevesebb művészek is hagytak ránk, mint Mihail Fjodorovics Larionov, Henri de Toulouse-Lautrec, Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin, Edgar Degas, Vincent van Gogh.
19. Az északi országok lakói a legnagyobb kávéfogyasztók a Földön.
20. A világ legdrágább kávéja az indonéz cibetmacska ürülékéből készül, forintba átszámolva egy csésze ilyen kávé 20 ezer forintba kerül.
21. 30 éven keresztül termőképes egy robusta vagy arabica fa.
22. A kávénak (is) közel 50 árnyalata ismert.
23. A kávét nem szabad hűtőben tárolni, mert hamarabb elveszíti az aromáját.
24. Várandósoknak nem javasolt 1 csészénél több kávét inni.
25. Annak érdekében, hogy 1 csésze presszókávé létrejöjjön 132 liter vízre van szüksége a kávébaboknak
26. A barista olasz eredetű szó. Itthon, a régi magyar szóhasználatban kávépincérnek hívták.
27. A Cappuccino kifejezést is az olaszoktól vettük át, ám kiejtése rendkívül sok bonyodalmat okozott, majd végül a Magyar Helyesírási Szabályzat 1999-ben kiadta, hogy fonetikusan, kapucsínó alakban kell írni.

Ahány ember, szinte annyiféle kávézási szokás, így nem könnyű kiválasztani a legtökéletesebb gépet az irodába. A kávé minősége különösen fontos, hiszen tudjuk, a kávézásnak kiemelkedő szerepe van a szociális kapcsolatokat építse során egy munkahelyen. Most segítünk abban, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, ha irodai környezetbe szeretnénk kávét és/vagy kávéfőző gépet vásárolni.

Tudj meg minél többet magáról a kávéról!

Ahogy egy jó bor esetében, a kávénál is hasonlóképpen fontos az eredet, ezért elsősorban arról érdemes dönteni, hogy milyen területről származó kávét szeretnek inni a kollégák. Amennyiben sötétebb pörkölésű, olasz stílusú kávét választunk, nem nagyon tudunk mellé lőni, mert ez a legnépszerűbbek egyike.

Milyen pörkölésű kávét válasszunk?

A származási helyen felül a pörkölés a második legfontosabb, amit a kávé kiválasztása során érdemes figyelembe venni. Megkülönböztetünk világosabb és sötétebb pörkölési kávékat.
Világosabb pörkölés esetén inkább a gyümölcsös ízek és aromák dominálnak. Ilyenkor felismerhetünk citrusos elemeket, vagy bogyós gyümölcsök aromáit. Azonban ezekkel érdemes vigyázni, hiszen sokan savanyúnak tartják, viszont azok, akik tejjel vagy növényi tejjel isszák a kávét, gyakran választják a világosabb pörkölésűeket, hiszen a tejfélék enyhítenek a savanyú ízen és kifejezetten ízletessé és frissítővé varázsolják a kávét.

Sötétebb pörkölésű kávét akkor érdemes választani, ha a munkahelyen a többség a keserűbb kávékhoz van szokva. Minél sötétebb pörkölésű egy kávé, annál inkább egységesebbé válik az íze, és annál kevésbé érződik ki a kávébab eredeti aromája. Természetesen, sötét pörkölés tekintetében is vannak hatalmas eltérések.

A Lavazza modern és évszázadokra visszanyúló technológiájának köszönhetően gondos odafigyeléssel készíti kávé szemeit. Sötét pörkölésű kávék esetében így elkerülhető a keserű íz. Ilyen olasz, minőségi módszerek alkalmazása mellett inkább csokoládéra vagy kakaóra emlékeztető ízeket érezhetünk.

Hogyha kapszulás kávéfőzőt szerzünk be, így többféle kávéból, kávé fajtából van lehetőség válogatni.

Fő a frissesség

Ha a munkavállalókat szeretnénk megajándékozni az igazi frissességgel, oda kell figyelni arra, hogy maga a kávé is friss legyen! A kapszulás kávé technológiája erre hivatott: a pörkölés pillanata után azonnal lezárja a kapszulát, így az aroma egészen addig, amíg nem találkozik a forróvízzel, friss marad. Szemes kávé esetében pedig érdemes olyan kávéfőzőt választani, ami azonnal ledarálja a kávészemeket.
A kávé maga nem romlandó, viszont a minősége határozottan romlik az idő múlásával. Egy pörkölt kávé maximum két hónapig tartja meg igazi aromáját, utána szinte teljesen elveszik az élvezeti értéke.

Kérj tanácsot szakértőtől!

Ugyanúgy, ahogy az élet bármely területén, itt is nagyon sokat tud segíteni a szakértőhöz fordulunk. Gondoljunk csak bele, ha szeretnénk venni egy igazán jó bort, akkor borszaküzletbe megyünk, ha fodrászhoz megyünk, kikérjük a véleményét, hogy milyen fazon állna nekünk a legjobban. A minőségi kávéval és kávéfőző gépekkel ugyanez a helyzet. Szupermarketekben, nagy bevásárlóközpontokban leggyakrabban csak a tömegtermelésű árut lehet megkapni, az igazán minőségi és speciális termékeket mindenképpen kávé szaküzletben érhetjük el.

Lavazza BLUE | Lavazza Espresso Point | Lavazza FIRMA | Nespresso kompatibilis Lavazza

Számos bejegyzésünk szólt már olasz kávéfajtákról, az elkészítésükről vagy jellegzetességeikről. Most nézzük meg az Olaszország egyes régióihoz kapcsolódó kávéspecialitásokat. Kalandra fel! 🙂

A Lavazza hazája, Torino és a Bicerin

A Bicerin az olaszországi Torinóban őshonos hagyományos forró ital, amely eszpresszóból, csokoládéból és tejből készül, kis pohárban rétegezve, mint a latte macchiato. A bicerin szó piemonti eredetű, magyarul kis poharat jelent. Az olasz bicchierino, a bicchiere, vagy „üveg” kicsinyítőjének megfelelője. Ez a kávéital a 18. század óta létezik, de azt tartják, hogy a 17. századi bajor ital receptje nyomán jött létre, ami akkor Bavareisa néven volt nagy kedvenc. A különbség a francia eredetű recept és a mostani olasz között, hogy akkortájt az alapanyagokat: a csokoládét, tejszínt és a kávét összekeverve találták, nem szépen rétegezve, mint az olaszok. Piemonte tartomány klasszikus feketéjének nagy rajongója volt Friedrich Nietzsche és Giacomo Puccini, sőt Alexandre Dumas is dicsérte.

Hogyan készül? Az ínycsiklandozó receptúra alapján a presszókávéhoz 30 ml forrócsoki, és 1 réteg tejszín kerül. Ha valaki járt már Milánóban és kávérajongó, biztos találkozott már a barbaiada-val, amit gyakorlatilag ennek a kávéfajtának a másolata.

Padova, a kávézás ékszere

Padova városának ékszere Francesco Pedrocchi által megálmodott kávéház. Pedrocchi, és fia Antonio kezdetben egy kávépörkölőt nyitott, de hamar kávéházzá nőtték ki magunkat. A Pedrocchiak álma egy éjjel-nappal nyitva tartó kávéház volt, ezért is híresül el „Ajtó nélküli kávéházként”. 85 éven keresztül, 1916-ig egyfolytában nyitva tartott. Nem véletlenül, Európa egyik leghíresebb kávéháza lett, írók, költők, művészemberek napi szinten voltak vendégei és kávéfogyasztói a patinás helynek.

Hogy mi a kávéjuk titka? Egy fekete presszót tejszínnel koronáznak és meghintik kakaóval. Mindez még nem is lenne extra, de a kávéba mentaszirupot tesznek. Kipróbálnád?

Caffé calabrese, fenséges klasszikus

Lényegében egy fekete eszpresszó és karamellizált brandy. Amilyen egyszerű, olyan isteni. Így készítik az olaszok: Egy kis pohárba barna cukrot tesznek, hozzáadják a brandyt, hogy ellepje, majd megmelegítik. Végül a klasszikus olasz édesgyökér, vagyis liquirizia megy bele, és ezt öntik nyakon forró eszpresszó kávéval. Igazi élmény.

Caffè alla valdostana, és a közösségi kávézás

A Caffè alla valdostana, a kávéivás közösségi módja, a Valle d’Aosta konyha tipikus szokása, mely a 16. és 17. század között terjedt el.
Az olasz régió székhelye Aosta, mely rendkívül különleges és sok tekintetben nevezetes hely. Északon Svájc, nyugaton Franciaország, délen és keleten Piemonttal határos elbűvöl terület. Olaszország legkisebb és legalacsonyabb lakossággal rendelkező régiója. Innen származik mégis a közösségi kávézás különleges eredete. Caffè alla valdostana-hoz szükség van egy speciális edényre, ami a „barátság csészéje”. Ez egy jellegzetes faedény, amit úgy hívnak: grolla azaz a barátság kehely. Ez varázsolja valóban különlegessé Valle d’Aosta híres kávéját. A kávéhoz egyaránt használnak Arabicát és Robustát, cukrot, grappát, Genepí likőrt és egy pici citromhéjat.

Kép forrása: https://www.facebook.com/La-Moretta-Fanese-1631548190445337/

Moretta Fanese, halászok ihlette

A Moretta (teljes nevén Moretta fanese) egy tipikus forró kávé Fano-ból, az olaszországi Pesaro és Urbino tartományból, de népszerű a környező part melletti halászati területeken is. A Moretta erős és édes, leggyakrabban étkezés után isszák, emésztést segítőként. Eredetének legendája szerint a Fano kikötőjéből származó tengerészek és halászok alkothatták meg az italt, mivel hasonló összetevőket használtak a munka során annak érdekében, hogy felmelegedjenek és felfrissüljenek.
Mivel a szegényebb társadalmi réteghez tartoztak eképpen takarékoskodtak is, így a kávéba a maradék szeszes italokat öntötték össze. Idővel ezek az összetevők lettek a moretta alapjai. Mára szintén 3 réteges formában találkozhatunk vele, s hogy kiemeljék látványát, üvegpohárban szervírozzák.

Így készül: A presszókávéhoz Varnelli vagy Mistrà ánizs likőrt, brandyt és rumot öntenek. Az alkoholokat cukorral és citromhéjjal melegítik össze, majd erre csurgatják a kávét, amely a kávéhabbal három rétegbe különül.
Lavazza tipp: Semmiképpen ne keverd össze a caffé corretto-val, mert a helyiek hatalmas sértésként élik meg.

Ponce alla livornese, energia, karakter és szenvedély

Egy rész rum, egy rész forró kávé, cukor és citromhéj: ezek a Livorno „Ponce livornese” jól ismert italának összetevői. 1614-ben járunk, Livornóban, amikor egy hajós kikötött, hajóján kávéval és rengeteg hordó rummal. A különleges illat sokakat odacsalogatott, és mikor a helyiek rájöttek mi a rakomány, azonnal meg is alkották a rumos kávét. Tökéletes ital volt a borzongó matrózok számára, akik a rossz idő miatt a szárazföldön kényszerültek maradni.

Caffè napoletano, a mogyorós ízek kedvelőinek

Az olaszok vérében is kávé csörgedezik, ezt már jól tudjuk. Hatványozottan igaz ez a nápolyiakra. De mi is a nápolyi kávé igazi különlegessége? A mogyoró! Nápolyban, és azt őt övező területeken akárhova megyünk mogyorós kávéba bukkanunk. A mogyorós esszencia titka a helyiek szerint az egyedülálló kávékeverékben és az tökéletesre fejlesztett pörkölésben rejlik. Ehhez a mesterien pörkölt eszpresszóhoz mogyorókrémet adnak. De nem is akármilyet! Helyi mogyorókrémet, amit Campania régióból származó, napérlelte mogyoróból készítenek.
Lavazza tipp: Ha a környéken járunk, mindenképpen keressük fel a Gran Caffé Gambrinust. A helyet 1860-ban alapították, azaz egyidőben született Olaszországgal.

Caffé alla salentina, a forró nyári napok királynője

A csizma végére értünk, itt mutatjuk be és tálaljuk a Dél-Olaszországból származó édes, jeges, mandula ízű receptet. Most különösen aktuális, hiszen a forró nyári napok legkedveltebb kávéja lehet. Elkészítése egyszerű: lefőzzük a forró eszpresszót és egy nagyobb, jéggel teli átlátszó üvegpohárba öntjük, amihez 2-3 evőkanál mandulatejet adunk. Kész is! Bár hozzánk az utóbbi években tört be a növényi tej őrület, az olaszok már az ’50-es évek óta isszák ezt a hűsítő, könnyű finomságot.

Futball lázban ég Európa, ezerrel dübörög az EB. Nézzük pár érdekességet a Lavazza hazájából, az Olasz csapat futball történelméből. Például tudtad, hogy a legnagyobb vereséget az olaszok tőlünk, magyaroktól szenvedték el, egészen pontosan 7:1-re. Hasonló érdekességekért tarts velünk!

Kezdetek, magasságok és mélységek

Az olasz csapatnak az első hivatalos mérkőzése 1910. május 15-én volt, hazai pályán, Milánóban. Ezt a mérkőzést a franciák ellen vívták, és 6:2-re meg is nyerték! Az olaszok a legnagyobb győzelmünket az Egyesült Államok ellen aratták, 1948 Angliában. Itt 9-0 lett az eredmény az olaszok javára. Lassan 100 éve már annak, hogy 1924. április 6-án a MTK pályáján lejátszott magyar–olasz 7:1-es végeredménnyel zárult. Ez az olaszok legsúlyosabb veresége a mai napig. Magyar gólszerzőink: Molnár (3), Braun (2), Eisenhoffer, Opata. Ezen a meccsen még kispadon ült Vittorio Pozzo későbbi szövetségi kapitány, aki később tíz évre rá, 1934-ben és 1938-ban VB-címhez segítette csapatát. Lehet mi adtuk a motivációt?! 😊

Mint a színtiszta égbolt

1910-ben, az első meccsen az olaszok még fehér mezben léptek a pályára. Sokan úgy tartják azért lett ez a szín választás, mert akkortájt az olasz elsőszámú csapat, a Pro Vercelli volt, és az ő mezük színe volt fehér. Mindazonáltal már ezen a mezen is felfedezhető volt a Szavojaiak nemesi címere. Az 1924-ben, ellenünk játszott ütközésen váltották le a mez színét azúrkékre, a Szavojai család előtti tisztelet jeléül. Az azúrkék színt a tiszta kék égbolthoz szokták hasonlítani. Az olasz focicsapat beceneve pedig nem más, mint az Azzurri (azúrkékek) vagy a Squadra Azzurra (azúrkék csapat). A kék szín népszerűsége nem állt meg a focinál, egyéb olasz sportágakban is a kék az alapszíne a sportruházatoknak.

A legjobb góllövő 35 góllal vezet

1965 és 1974 között járunk, mikor is Luigi Gigi Riva 35 gólt lőtt az olasz csapat mezében. Úgy tűnik a Luigi, a sikeres férfiak keresztneve, hiszen a Lavazza alapítója is a Luigi nevet viseli. Őt követi a mindenkori rangsorban szorosan Giuseppe Meazza 33 góllal, majd Silvio Piola 30 kapuba lövéssel.

A legtöbbet ők léptek pályára

Gianluigi Buffon a válogatottsági rekorder 176 mérkőzéssel. Mögötte Fabio Cannavaro 136 pályára lépéssel, akit Paolo Maldini követ. Maldini 126 alkalommal érintette a gyepet.

Összesen 37 serleg

A nemzeti sport összefoglalója alapján az olasz klubcsapatok Európa legsikeresebb együttesei, már ami a nemzetközi kupákat illeti. BEK-et és BL-t 12-szer, KEK-et 7-szer, UEFA-kupát 9 alkalommal nyert olasz klub, és az Európai Szuperkupát meg csak nem is említettük: ott szintén 9 serleget gyűjtöttek. Ez összesen 37 serleg.

Kortalan kapusok

A számunkra felejthetetlen 2016-os Eb-n itthon biztosan sztárra vált Király Gábor. Kevesen tudják mégis, hogy ebben az évben Király rekordot is döntött: a magyarországi csapat válogatott kapusa az EB-k történelmének legidősebb játékosaként koptatta a gyepet. Nem is akárhogy! A magyar csapatot győzelemhez segítette az osztrákok elleni mérkőzésen. Király Gábor akkor 40 éves 2 hónaposan és 13 napos volt. A Vb-k esetében minden idők legidősebb játékosan napra pontosan 2 hónappal volt idősebb Királynál. Dino Zoff, olasz kapus 40 éves korában, 4 hónaposan és 13 naposan védett csapatában Vb-győztesként 1982-ben.

Az már rég óta bizonyított tény, hogy a koffein pozitív hatással van a sportteljesítményünkre. Most nézzünk néhány gyakorlati tippet azzal kapcsolatban, hogy ha sportolunk, hogyan és milyen formában érdemes koffeint fogyasztanunk.

A koffein és hatásai

A koffeint elsődlegesen és automatikusan a kávéval azonosítjuk, azonban számos más italban, vagy élelmiszerben is megtalálható természetes módon. Ilyen például a tea, a kóladió, a csokoládé és a guarana is. Egészen pontosan az 1970-es évek óta kutatják a koffeint, mint ergogént, vagyis teljesítményfokozó hatású, természetes szert. A kutatási eredmények egyöntetűen bizonyítják: a koffein segíti a sportteljesítményt.

Korábbi eredmények alapján arra jutottak a tudósok, hogy a koffein fokozza a zsírszövetekben a lipolízist, vagyis a zsírsavak lebontását, valamint azok keringésbe jutását. Ezen alapfeltevés mentén a tudósok arra következtettek, hogy ezáltal szénhidrátot, vagyis glikogént tesz félre az emberi test, magyarán kevesebb szénhidrátra van szüksége a sportolónak, mivel a zsíranyagcseréje gördülékenyebb az állóképességi feladatok alatt.

Ezeket az eredményeket napjainkra felülbírálták, ma már úgy vélekednek a kutatók, hogy ez a hatás hosszú távon nincs jelen az emberi szervezetben. Manapság a koffein edzésre való hatását sokkal inkább az agy működésének vonatkozásában vizsgálják. A tudomány jelenlegi álláspontja, hogy a koffein azért hatékony, mert elhiteti az aggyal, hogy a test nem annyira fáradt, mint valójában. Ez annyit tesz, hogy edzés közben a fáradtságot kevésbé érzékeljük, és nem érezzük magunkat annyira kimerültnek, mint valójában a testünk lenne koffein nélkül.

Minden sportnál működik?

Összességében pozitívok az eredmények, és szinte minden állóképességen alapuló mozgásformánál, valamint az erősítő, izomépítő edzéseknél is hatékony a koffein használata.

Mennyi koffeint, vagyis kávét fogyasszunk a kívánt hatás elérése érdekében?

Fontos tudni, hogy az őrölt kávék esetben hatalmas eltérések lehetnek a koffeintartalmat illetően az egyes típusok között. Tudományos vizsgálat során 97 eltérő eszpresszót tanulmányoztak a kutatók koffeintartalmuk vetületében. Az eredmények arról árulkodtak, hogy hatalmas skálán mozog a különböző kávék koffeintartalma: egy-egy csésze esetében 25–214 mg! Egy átlagos csésze eszpresszó hozzávetőlegesen 80-100 mg koffeint tartalmaz.

Lavazza tipp: Nem ajánlott például verseny, vagy sport megmérettetés előtt ismeretlen helyről kávét kérni, mert nem tudhatjuk mennyi koffeint tartalmaz az „idegen kávé” és ezáltal milyen hatással lesz a teljesítményünkre.

A kávézásnak milyen mellékhatása lehet a sportolókra nézve?

A kávé gyakori mellékhatásai a vérnyomás megnövekedése, a pulzusszám emelkedése, az ingerlékenység, esetleges gyomorproblémák, alvászavarok és szapora szívverés. Ez a sportolókra, akik tudatosan figyelnek a testükre ugyanúgy igaz. Olyan sportolók számára, akik pulzuskontrollal edzenek, mindenképpen tudatosan figyelni kell a kávéfogyasztást is. Igazolt, hogy jobb eredményeket érhetünk el koffein bevitellel, azonban a pulzusszámunk is magasabb lesz a megszokottnál, ugyanolyan terhelés mellett. Ha ehhez hozzászoktatjuk a szervezetünket, majd hirtelen megvonjuk tőle, tehát nem kiegyensúlyozott a koffeint bevitelünk, az ingadozó sportteljesítményhez vezet.

Lavazza BLUE | Lavazza Espresso Point | Lavazza FIRMA | Nespresso kompatibilis Lavazza

Mindannyian ismerjük a mítoszt, miszerint a kávé kijózanít bennünket alkoholfogyasztás után. Viszont mivel jól tudjuk, hogy a kávénak is komoly hatása van a szervezetünkre, mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy milyen következményekhez vezethet az alkohollal való együttes fogyasztása.

Itt a nyár, végre lehetőségünk van kiülni elfogyasztani egy hideg frissítőt, lazítani a barátokkal és ehhez a programhoz gyakran alkohol is társulhat. (Természetesen, a felelős alkoholfogyasztásra hívjuk fel a figyelmet!) Több kutatás is foglalkozik a témával, ami a kávé és az alkohol fogyasztás hatásait vizsgálja, ezeket gyűjtöttük most csokorba.

A kávé tényleg kijózanít?

Megcáfolhatatlan, hogy a kávé csökkenti a fáradságot, a benne lévő koffeinnek köszönhetően. Mindazonáltal veszélyes helyzetbe sodorhatja az embert, ha alkohol mellett kávét fogyaszt, azzal az elvárt hatással, hogy kijózanítja, ugyanis ez a mítosz hamis! A kávé fogyasztás alkohol mellett azt az érzetet kelti, hogy nem vagyunk annyira ittas állapotban, mint valójában, ezért ez kifejezetten veszélyes! Azt gondolhatjuk, hogy urai vagyunk a helyzetnek, és sokkal nagyobb a kontrollunk, mint valójában.

Tudományos bizonyítékok egerekkel

Tudományos kísérlet során, rágcsálókon tesztelték a kávé és alkohol fogyasztásának hatásait. Prof. Thomas Gould kutató a következő vizsgálatot végezte el: fiatal felnőtt egereket vizsgált, az egyik csoportnak alkoholt és koffeint adott még a másiknak alkoholt és sóoldatot. A tudós és csapata a viselkedést három aspektusból vizsgálta.

1. Hogyan reagálnak az alanyok a fény és hang jelenségekre aggodalom és félelem szempontjából.
2. Felmérték, hogy mennyire feledkeznek meg a környezetükről,
3. Milyen a mozgáskoordinációjuk.

A kutatás eredményei igazolták, hogy az alkoholfogyasztás növelte a mozgékonyságot és csökkentett az aggodalom érzést azokban az egerekben, akik alkoholt és koffeint kaptak. Ezen alanyok egyáltalán nem mutattak félelmet az erős fényre, illetve a zavaró hangok hallatán. Ellentétben azon rágcsálókkal, akik alkohol mellett csak sóoldatot kaptak. Ők a lehető legmesszebbre próbálták elkerülni az éles fényeket és zavaró hangokat. A kutatás összességében azt bizonyította, hogy ha alkoholt és koffeint fogyasztunk, az alkohol miatti félelemérzetünk csökkenését vagy teljes mértékben megszűnését a kávé csak felerősíti és a fenyegetettség érzetünk veszélyhelyzetben is csökken.

Az alkohol okozta betegségek és a kávéfogyasztás

Nézzünk egy másik kutatást, ami szintén a kávé és az alkohol fogyasztását vizsgálja, de egy másik szempontból. Itt már még komolyabb vizekre evezünk Prof. Dr. Szalai Csabával. A Professzor Úr kaliforniai kutatók eredményeit publikálta. A kutatásban 1 250 000 ember adatait elemezték annak érdekében, hogy kiderítsék, hogy rendszeres alkoholfogyasztók szervezetére a kávéivás milyen hatással van. Sajnos tény, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás egyik legsúlyosabb eredménye a májcirrózis, vagyis májzsugor lehet. A helyzet nagyon komoly, Magyarországon évente 8000 ember hal meg májcirrózisban. A vizsgálatban a kutatók azt keresték, hogy a kávé vajon védelmet nyújt-e a májcirrózis ellen. Az eredményekből kiderült, hogy az egyforma mennyiségű alkoholt fogyasztók esetében minden egyes csésze kávé 22%-kal csökkentette az alkohol által kiváltott májzsugor károsodásának az esélyét. A legtöbb kávét fogyasztóknak 80%-kal kevesebb esélyük lett a betegség kialakulására.

Kutatás szempontjából érdekes volt, hogy a teaivás nem mutatott ki hasonló védelmet, vagyis feltételezik, hogy nem a koffein biztosítja a pajzsot a máj számára, hanem valami más, ami a kávéban megtalálható. Természetesen a májkárosodás és minden alkohollal kapcsolatos betegség elkerülése érdekében ne, vagy minimális mennyiségben fogyasszunk alkoholt – hívták fel a figyelmet a kutatók is!

Vízhiány a szervezetben!

Az alkoholfogyasztás esetében szintén fontos megemlíteni az alkoholfogyasztás és a vízhiány kapcsolatát, ugyanis ahogy korábban is írtuk, a kávé is dehidratál. Az alkohol fogyasztás esetében a vízhiány és a kiszáradás komoly veszélyt jelenthet a szervezetre el. A jól ismert macskajaj nem más, mint az a szervezet komoly dehidratációja, mely hosszútávon az agysejtek elhalásához vezethet.

Az alkoholizmus is hasonlóképpen alakul ki. Az alkohol által kiváltott dehidratációs állapot eredményeképpen a szervezet stressz hormonokat termel többek között függőséget okozó endorfinokat. Amikor valaki már rendszeresen fogyaszt alkoholt, tehát napi rendszerességgel hónapokon vagy éveken keresztül a dehidratáció olyan mértékben lesz jelen állandóan a szervezetben, hogy az endorfintermelés függőséget eredményező állapotot vált ki, amely alkoholizmushoz vezet. A hidratáció és a vízfogyasztás tehát az alkoholfogyasztás mellett nagyon fontos szempont.